Всё из моей души: Első számú beszámoló, avagy a blog teljes körű átalakítása

Örömmel jelentem szóval, hogy minden határon átengedtek minket, az időátállítást túléltük és minden csomagunk megvan, így ezennel a blog eddigi felületét - talán ideiglenesen - átalakítom beszámolófelületté. Szeretném úgy írni a bejegyzéseket, hogy az utánunk jövők (khm, Eszter, khm) is kapjanak elég hasznos infót, szóval a laikus érdeklődőktől előre is elnézést a néhol tán unalmas részletezésért.

Nos, kezdem az elején, a vonatút rettentően hosszú, volt aki végigaludta, mások végigitták, hogy mi mivel ütöttük el az időt, arra már őszintén nem emlékszem :) A probléma az volt igazából, hogy nagyon kicsi volt a kupé, ahogy beraktuk az összes cuccunkat, az ágyakon kívül volt még két embernyi állóhely és a többi csomag. Három ágy volt egymás fölött, és a középsőt le lehetett hajtani, vagy lehajtottuk és mindenki leült az alsón vagy kinyitottuk és mindenki feküdt, mert felülni meg nem volt hely. Mások többet panaszkodtak, de végül is kibírható volt, jobb szerintem, mint a sok illetéket kifizetni a reptéren, meg a plusz pízeket a csomagokra. A vámon sem volt semmi, annyit kérdeztek hogy van-e nálunk gyógyszer, azt mondtuk, hogy csak c-vitamin meg fájdalomcsillapító, és így egyik csomagot sem nyittatták ki. Ami viszont nagyon rossz volt, hogy mindkét határra éjjel kettő magasságában érkeztünk meg, és elég kaki volt nyitva tartani a szemünket, meg koncentrálni, mikor mit kérnek meg kérdeznek - oroszul.

Amint megérkeztünk a kijevszkajára (pályaudvar), Balázs már ott várt minket, aki fogott gyorsan egy fekete taxit. A taxis elvitt minket 3000 rubelért, 13 főt meg az összes cuccot (ami nem volt kevés, volt, aki három bőrönd két utazótáska plusz kistáskák kombóval érkezett), szóval fejenként 300 rubel volt a fuvar, ami 2100 forint. Fél óra alatt a Puskinnál voltunk, ami ugyebár a koli meg az egyetem egyben. Bejelentkeztünk, megkaptuk a jó kis tizenharmadik emeleti szobánkat - ami itt ugye 14. emelet, mert a földszint az első -, nincs is vele semmi gond, csak a liftezés hosszú. Bár pont azt beszéltük, hogy az ötödikre felliftezni is kb. ugyanannyi, csak ha éjszaka kikapcsolják a lifteket, akkor kell többet lépcsőzni. A blokkunk egy háromágyas, egy kétágyas szobából, előtérből meg fürdőből áll, én egy debreceni csajjal vagyok a háromágyasban, és még nem tudjuk eldönteni, hogy szeretnénk-e, hogy ha beraknának mellénk valami idegent, mert jáú is lenne meg nem is. Egyébként nagyonis elfogadható meg lakható az egész, mindenkinek jut íróasztal is, szekrény is rendesen, még ilyen kis éjjeliszekrények is vannak. :) Az egyetlen para, hogy előg hideg a szoba, mert az épület sarkában vagyunk, plusz ugye a tetején, és az ablak nem szigetel rendesen. Majd betömködjük valami újságpapírral, vagy ilyesmi. Internetet úgy érdemes csinálni, hogy minden szobára (öt személyenként) kihozni egy routert, egy személyre megvenni a kolis netet, és szétszórni. Így 800 rubel/hó eloszlik nálunk négy felé, és 200 rubel (1400 forint) szerintem nem vészes a netért.

A bevásárlásról meg az árakról majd később írok, egyelőre csak annyit, hogy a "közelben" (a moszkvai közel az kb. 20 perc sétát jelent), a következő metróállomásnál van egy Auchan (ami nekik ашан сити), szerintem nagyon is elfogadható árakkal. A cigi egyébként tényleg nagyon olcsó, én egy kék west-tel indítottam, 20 szálas, és 48 rubel volt egy doboz (336 forint). Az ukrán határon sajnos nem lehet cigit átvinni, csak negyven szálat per kopf, szóval ezen még dolgozunk, hogy lehetne megoldani, hogy azért csak vigyünk valamennyit.

Ma délelőtt találkoztunk egyébként a nővel is, aki majd a beszédpraktikákat tartja, nagyon cuki, ennyi becézést még nem hallottam, neki mindenki моя радость meg зайчик мой és a többi és a többi, megvan mindenről a saját véleménye, imádja a macskákat, és azt vallja, hogy a nő szépsége a sok alvásban rejlik, illetve a dohányzás és az ivás igenis egészséges. Minden nap háromszor másfél óránk lesz, ebből négy óra beszédgyakorlat vele, egy óra hallásértés, két óra frazeológia, két óra kortárs orosz irodalom meg egy óra országismeret/kultúra. A beosztást még nem kaptuk meg, majd holnap reggel kiteszik a falra, és onnan leírkáljuk magunknak.

Nos, egyelőre ennyit, kaptok még pár képet a vonatról meg a szobáról, aztán megyünk, mert gyönyörű az idő (kb. 15-18 fok és süt a nap), és mindenki rugdos kifelé minket az intézetből, mert még egyszer nem lesz ilyen idő. Megnézzük a vörös teret meg a vaszilij székesegyházat magunknak, ha már úgyis itt vagyunk.